Kedves Olvasóim!
A trollkodásról előző cikkemben már írtam. Most inkább a fajtáiról szeretnék írni. Én hiszem, hogy még ebben a világban is helye van a viselkedéskultúrának. Őszintén örülök annak, hogy egyre több emberrel találkozom, akiknek ugyanez a véleményük.
Az elmúlt 2 év eddig sem volt könnyű. A COVID helyzet miatt sokminden megváltozott. A viselkedés, az egymás iránti tolerancia is. Negatív irányt mutat.
Az internet, a közösségi médiafelületek általános „útvonalakká” váltak véleményeink kifejezése kapcsán.
Lássunk néhány trolltipust, akikkel találkozhatunk:
A szívatók: Ők a poén kedvéért trollkodnak– bár a humorérzékük nem éppen az illemtudó normáról árulkodik. Online szívatások, az ún.csalis becsapások, amikor a troll ráveszi az olvasót, hogy klikkeljen a linkre, aztán az olvasó más oldalon köt ki, mint amire számít.
A hacktivista: Ők a trollkodást politikai eszközként használják. Felhívják a figyelmet valamire, aztán
szatirikus tartalmat készítenek, én online támadást indítanak. Ilyenek az ún. Anonymus csoportok, amely kifejezetten karaktert kíván gyilkolni.
A concern troll: Ők az aggodalmaskodó trollok, úgy tesz mintha a vitában szereplő egyik fél mellett kiállna,
miközben pont az ellenkező oldalon áll. Pozícióját beépülésre használja.
Infót gyűjt, aztán egyszer csak robbant. Egyik kedvenc technikájuk a „tone policing”, vagyis amikor úgy próbálják a vitát elterelni, hogy rátámadnak a másik félre azt kifogásolva, hogyan fejezi ki magát, ahelyett hogy az aktuális üzenet tartalmával foglalkoznának. Figyeld a testbeszédét! Könnyen lebuktatható az ilyen személy.
(folytatni fogom…)
Forrás: saját tréning+ V.Turk: digitális etikett
Kép: pixabay