Kedves Olvasóim! Érdekes kérdéssel találtam szemben magam a minap. Egyik ismerősöm új munkahelyet választott, és finoman szólva is, nehéz belerázódnia „álmai állásába”pedig nem egy nehéz természetű egyénről van szó. Néhány praktikus megbeszélt pont után jutottam arra a következtetésre, hogy ezt a témát is megpendítsem a” protokoll hangszerén”.
Most, is mint mindig a végső megállapítás a kommunikáció hiányában rejlik. Manapság kifejezetten nem trendi sajnos az igazat megmondani, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ahogyan a mondás is tartja: „Szólj igazat, és betörik a fejed.” Nos igaz, de megalkuvónak sem kell lenni, és pláne nem mindenáron.
Nos. Kedves új , vagy leendő munkavállalók! Egy tény biztosan igaz. Az új munkaerő többnyire akarja, de legalábbis fontosnak tartja az új munkáját. Ezért is vállalta. Szeretné elfogadni a környezetét és a kollégáit is. Akkor azonban, ha „gáz” a környezet, melynek rengeteg komoly probléma lehet az oka, a lelkesedést azonnal, vagy folyamatosan lelombozza. Az én ismerősömmel ez a történt. Nyilván nincs ezzel egyedül. Ez azonban sovány vigasz neki is, és mindannyiunknak.
Optimizmusra fel! 🙂 Jó híreim vannak!
Íme néhány javaslat, és nem csak azért mert így illik, hanem azért is, mert így kell, és így tesszük könnyebbé mások és önmagunk életét:
-
Az új munkatársnak legyen közvetlen felettese- ne mindenki ossza neki az észt….mindenkinek nem lehet megfelelni.
-
Mutassák be mindenkinek, ha nem is az első napon, de folyamatosan. Ne neki kelljen felfedeznie a terepet, találd fel magad alapon (már én is jártam így…érdekes volt).
-
Segítsenek neki az első napok információtömegének feldolgozásában- hamarabb belerázódik a feladatokba.
-
Legyen egy olyan segítője, akire legalább az elején számíthat.
-
Az első időben legyenek vele kapcsolatban rugalmasak.
-
Segítsenek építeni az önbizalmát, és nem lerombolni azt minden eszközzel.
-
Figyeljék a munkáját, segítsék és adott esetben értékeljék is, ha lehet minden esetben az Ő személyes jelenlétében, és ne a háta mögött. ( Ez is remek élmény- és meglehetősen illetlen is).
Számos fontos ponttal egészíthetném ki még mindezt, de bízom benne, hogy ez a „hetes fogat” is jelentősen javíthat a munkavállaló, a munkatársak és a munkahely hangulatvilágán.
Szép hétköznapokat kívánok! Kalandra fel!
Forrás: protokollkódex
Kiemelt kép forrása:divany.hu