Az információáramlás gyorsasága századunkban alaposan megnövekedett – globalizált multimédia-korszakban élünk. A hetvenes évek óta a „high tech” korszakot a high speed (gyors sebesség) jellemzi.
A repülő tömegközlekedési eszközzé vált, a mobiltelefon mindennapos használati cikké, a szatellit-csatlakozás, internet és laptop realitás minden menedzser számára.
Képernyőn bármilyen szakinformációt kikereshetünk a világhálón, CD-n mindent megrendelhetünk, CD magunk is írhatunk, otthoni PC-nk egyre több kunsztra képes… Egyetlen hírlap naponta több információt közöl, mint amihez a múlt századi ember egy év alatt hozzájutott. A kutatók szerint azé a hatalom, akié az idő feletti uralom joga. (Ezt legjobban a médiák szenzációéhségén mérhetjük le: hamarabb, figyelemfelkeltőbben megmutatni valamit alig pár perc alatt – többre nincs igény – ez a siker záloga.)
Az idő egyike a nyelvek leggyakrabban használt főneveinek. Mivel pedig egy szűkre szabott forrást reprezentál, nagyon takarékosan kell vele bánnunk. Sajnos a legtöbb ember ugyanolyan pazarlóan bánik vele, mint bármelyik másik forrásával: saját vagy a föld energiáival. A felnőtt népesség nagy része munkával tölti nappalai nagyobbik részét, de nem osztja be az idejét tudatosan. Rabjává válik ahelyett, hogy uralná. Ahhoz, hogy a tovaszáguldó időt jobban hasznosítsa, tudatosan meg kell fogalmaznia azokat az tevékenységeket és körülményeket, melyek időrablóak. Amint leleplezte az időtolvajokat, újratervezheti a visszazsákmányolt időt.
(folyt.köv.)