A közszereplés

Kedves Olvasóim!

Azt figyelhetjük meg napjainkban, hogy a viselkedési helyzetek demokratizálódnak. Egyre többen állnak vagy ülnek ki a közönség, közösség elé.

Munkámban, képzéseimben (legyen az egyéni vagy csoportos) nemritkán találkozom fontos és lényegre törő kérdésekkel, kérésekkel. Higgyék el, fontos a szakember tanácsa ezen területeken. Itt szeretném megköszönni azok bizalmát, akik hozzám fordultak ez irányú kéréseikkel. 🙂

Régen csak az uralkodó, vagy a pap beszélhetett, később a gyáros, a polgármester. Ma pedig elvileg bármelyik polgár.

Mindenki sorra kerülhet, násznagyként egy esküvőn, vállalkozóként a saját emberei előtt, dolgozóként főnöke előtt.

Megfigyeléseim szerint olyan viselkedési normákkal párosul néha, hogy enyhén szólva is kiveri a biztosítékot a viselkedés kultúra, és az ego.

Kedves Olvasóim! Ha ilyen demokratikus baleset éri Önöket, fontos hogy beszéde nyugodt, és kiegyensúlyozott legyen, és nem utolsó sorban legyen felkészült, főleg, ha nem rutinos. Beszéde előtt tegye mindenki magában világossá, hogy mit várhat el a közönség, és kikből fog állni. Na és kiemelten azt, hogy Ön mit akar elérni. Legyen óvatos a testbeszéd 55%! Sok mindent elárulnak a gesztusai, és aki tud a sorok között olvasni, azt nem tudja félrevezetni.:-)

Ha ezekkel tisztában van, csak akkor tudja jól megszervezni a közszereplését. Fontos az is, hogy milyen anekdotákkal áll elő, mennyire komolynak kell lennie a beszédnek, és hogy meddig mehetnek el a humoros dolgok?

Gondoljon arra, hogy Ön milyen szöveget hallgatna meg szívesen? Ha olyat mondd, amit Ön is szívesen meghallgatna, akkor biztos a siker.

Aki pedig egy nyilvános lehetőséggel visszaél, netán másokat kibeszél a háta mögött, és még nem is korrekt, annak HALLGASS a neve!

Gabor by protokollexpert

forras. 222 szó /pixabay