A negatív emberek jelen vannak a mindennapjainkban, és ha nem figyelünk, előbb-utóbb felemésztik az energiáinkat, és negatív hullámokkal árasztanak el bennünket. Ilyen energiavámpír lehet egy távoli családtagunk, a szomszédunk vagy egy munkatárs is.

Bizony mindenki került már olyan helyzetbe, hogy egy ismerőssel folytatott beszélgetés közben megmagyarázhatatlanul elfáradt, és azt érezte, lemerültek a belső akkumulátorai? Valószínűleg nem tudta az okát, de szeretett volna minél előbb megszabadulni az illető társaságától. Hogy mi történt? Alighanem egy energiavámpírral találkozott! Az energiavámpírok a legendákból ismert társaikhoz képest nem vérrel, hanem mások energiáival és jókedvével táplálkoznak. Folyamatosan olyan helyzeteket teremtenek, melyek során beszélgetőpartnerük energiájából, életerejéből töltekeznek. Nehéz felvenni ellenük a harcot, de ha idejében felismerjük őket, bizonyos módszerekkel megvédhetjük magunkat negatív hatásuktól.

Tudat alatti támadások a hamis baráttól a hős mártírig

Energiavámpír bárkiből válhat, ezerféle ok vezet az erőszívó piócaságig: a régi családi sérelmektől a fel nem dolgozott munkahelyi problémákon át, a pesszimista életszemléletig. Fontos azonban tudnunk, hogy az energiavámpírok többsége jóhiszemű, és általában nincs tudatában, hogy mennyire fárasztó. Sőt ők vannak legjobban meglepve, ha szembesítik őket azzal, mit tesznek a környezetükkel. Ezek az emberek sok problémával küzdenek, és másokban látják a megmentőt, akinek pátyolgatásától, vagy attól, hogy őt is szenvedni látják, ideiglenesen energetizálva érzik magukat. Ha el akarja kerülni a lelki támadásokat, ismerje fel időben az energiavámpírokat. Íme, a főbb típusok:

  • „A hamis barát”: Ha valami problémája van, azonnal telefonál. Hosszan, apró részleteket ecsetelve vázolja, mi a baja, de nem kíváncsi az ön véleményére, számára az a fontos, hogy ő beszéljen. Naponta akár többször is felemeli a kagylót, nem engedi lerázni magát. Amint túl van a nehézségeken, eltűnik, és akkor jelentkezik ismét, amikor újra gond van az életében.
  • Az „überelő”: Az a típusú ember, aki mindig mindenkinél nagyobbat mond. Mesélhet neki egy szomorú eseményről, biztos lehet benne, hogy az ő története fájdalmasabb lesz. Beszámolhat neki egy örömteli eredményről, biztos, hogy az semmi, az övéhez képest. Mindenkinél mindent jobban tud, és persze mindenkinél tájékozottabb. Biztos lehet benne, hogy ha vele ‘beszélget’, mindig az övé lesz az utolsó szó.
  • A „hős mártír”: Bármi történik is az életében, ő mindig a hős mártír, szenvedő szerepében tűnik fel. Ő az, akinek érvényes bérlete van, de mégis megbünteti az ellenőr, mert nem írta rá az igazolvány számát. Erőn felül vállalja magára a feladatokat, és ha a teendők alatt összeomlik, kudarcáért mindig másokat okol. A vele folytatott beszélgetésben senki nem mer jó dolgokat mondani, inkább együttérző, elszomorító történeteket mesél.
  • „Szelíd pióca”: Ez a típus folyamatosan attól tart, hogy mindenki az ő energiáján élősködik. Ezért kiegyenlítésként ő is megcsapolja a velük kapcsolatban lévők energiáját. Csendesen, finoman, mégis szelíd erőszakkal fordul beszélgetőtársához, beszédtémája mindig saját magával, vagy egy ismerős ismerősével kapcsolatos, követhetetlenül szövevényes történet. Segítségre szoruló embernek tűnik, mindig csak kapni akar, szinte kicsikarja a gondoskodást…

Van megoldás?

Az energiarablók támadása ellen nehéz, de nem lehetetlen védekezni. Ha már tudjuk, hogy egy energiapiócával van dolgunk, felkészülten várhatjuk a vele való beszélgetést. A legegyszerűbb, ha nem engedjük szóhoz jutni, és minél előbb megszabadulunk a társaságától. Persze ezt a legtöbb esetben nem tehetjük meg, ilyenkor érdemes megkérni, hogy fejezze be a panaszkodást, azzal úgysem tud változtatni a dolgon. Ne akarjunk tanácsot adni az energiavámpírnak, mert nagy valószínűséggel úgysem fogadja meg. Inkább mielőtt kikérné a véleményünket, dobjuk fel neki a labdát, és kérdezzük meg, „Most mihez kezdesz majd?” „Szerinted mi a legjobb megoldás?” Kérdésünkkel cselekvésre és gondolkodásra ösztönözzük, és nem hagyjuk, hogy belesüppedjen az önsajnálatba, és azt várja, hogy más oldja meg helyette a dolgot. Csak annyi figyelmet szenteljünk a problémájának, ami számunkra még nem megerőltető.

Mindenkiből válhat energiavámpír?

Velünk is bármikor előfordulhat, hogy egy olyan nehéz szakasz köszönt be az életünkben, amikor különösen szomjazzuk mások figyelmét és szeretetét. Hogy ne váljon belőlünk is energiavámpír, ne felejtsünk el pár fontos dolgot! Ne akarjuk ilyenkor boldog-boldogtalannak a nyakába varrni a problémánkat, ne másoktól várjuk, hogy megoldja a problémánkat, vagy sajnálkozzon a sorsunk fölött. Ha rossz hangulatban vagyunk, gondoljuk meg többször, mielőtt bárkit elárasztunk a panaszunkkal. Foglalkozzunk inkább önmagunkkal, próbáljunk meg egyedül rálelni a megoldásra. Sokkal nagyobb lesz az öröm, ha saját magunk találjuk meg a kiutat. Keressük meg a probléma gyökerét, mi az, amivel már nem tudunk megküzdeni, mi tett boldogtalanná minket. Ha szükséges, forduljunk nyugodtan szakemberhez, vagy csatlakozzunk egy pszichodrámacsoporthoz. Sokszor az is elég, ha egy olyan hobbit találunk, ami valós energiával tölt fel.

4 jó tanács energiavámpírok ellen

  • Ismerje fel környezetében mindazokat, akik lecsapolják az energiáit, és próbálja a minimálisra csökkenteni a velük való érintkezést. Ha elkerülhetetlen a kontaktus, próbálja udvarias módon megszakítani negatív monológját!
  • Ha fontos ön számára az illető, beszélje meg vele érzéseit. Mondja el, hogy szomorúságot okoz önnek, hogy állandóan csak negatívumokat hall tőle. Előfordulhat, hogy egy ilyen beszélgetés segít ráébreszteni ismerősét, hogy ezzel a problémával foglalkoznia kell.
  • Próbálja humoros élcelődésekkel felhívni az energiavámpír figyelmét folyamatos jajongására. Ezzel akár saját javára is fordíthatja a helyzetet.
  • Minden nyavalygásra reagáljon egy pozitív gondolattal. Ez egy idő után vagy elűzi ön mellől, vagy örökre megváltoztatja az energiavámpírt.

forrás:hazipatika.com