Kedves Követőim, olvasóim!
Ma az igényességet tűztem ki írásom céljául, megjegyzem nemcsak azért, mert az elmúlt napok során többször találkoztam ezzel a fogalommal, mint megvalósult tényezővel.
Az igényesség gondolom érthető. Az ellentéte az igénytelenség az egyik legszembeötlőbb és legnyilvánvalóbb szegénységi bizonyítvány lehet, akár ránk nézve is.
Az igényesség mindig minőségi elvárásokat támaszt, minden tekintetben, és általában nem pénzkérdés. Nem az exkluzív különleges márkákról írok és nem is arra gondolok, hogy ne hallgassunk például ilyen, vagy olyan műfajú zenéket.
Arra gondolok, hogy vegyük észre, lássuk és tudjuk, hogy mi az, mik azok, amik, akik értéket képviselnek.
Igénytelennek lenni bármilyen téren is (munka, ruházat, munkatársi kapcsolat….stb) azt jelenti, hogy nem becsüljük magunkat eléggé.
Ha valaki tisztában van az értékeivel, elért valamit, tartja magát valamire, az soha nem érheti be kevesebbel, bóvlival, vagy igénytelennel.
Ha igényesek vagyunk, elismerjük önmagunkat, mert megérdemeljük!
Mert ahogy Emiliáni Szent Jeromos mondta: „Önmagunk nevelése olyan munka, melyet csak az hagy abba, aki nem igényes.”
Ne hagyjuk hát abba! Megéri folytatni, vagy változtatni!
Forrás: PI.222 szó
Kép: pixabay